Júniusban véget ér az oroszországi magyar kulturális évad. Füstös kis moszkvai klubban a Besh o Drom zenélt, szentpétervári koncertteremben lépett fel Rost Andrea. A magyar kulturális évad kurátora arra büszke, hogy a 180 milliós országban 1500 példányban jelentek meg magyar szerzők könyvei. A volt kommunista birodalom tízsávos útjain reggeltől estig dugó van, a hatalmas épületek teljes falát parfümreklámok borítják, cirill betűs McDonald's és Ikea-feliratok, egy sarokkal odébb Lenin-szobor: Moszkvában elvesznek a magyarok.

Marx és a cár a Vörös-térnél Ajánlat A Hungarofest honlapja Képgaléria Nézze meg képeinket!Oroszország 2005-ben A következő hetekben, ha valakit a magyar kultúra érdekel, akár Oroszországba is elutazhat érte. Ha elég ügyes, talál egy magyar falut Moszkvában, Szentpéterváron pedig egy héten át nézheti Jancsó Miklós filmjeit, hallgathatja Kocsis Zoltánt és a Nemzeti Filharmonikus Zenekart vagy az Ewald kvintettet. A magyar kulturális évad február óta tart Oroszországban, amelyet novemberben a pétervári Ermitázsban a Bécs-Budapest-Szentpétervár című kiállítás zár majd. Az [origo] meghallgatta többek között a Besh o Dromot Moszkvában és Rost Andreát Szentpéterváron. Az oroszok ugyan nem ismernek senkit a magyar zenészek közül, de a jazz és a könnyűzene nagyon megy - mondta az évadot szervező cég, a Hungarofest programfelelőse. Ezért aratott sikert a Kamu zenekar koncertje és a Besh o Drom is. A kis moszkvai klubban a fiatalok a Murkú című állítólag nagyon híres orosz dalt vélték felfedezni a Besh o Drom zenéjében, amiről egyikük azt mondta, "olyan, mint Elton John". A klubban egyébként hungarikumként árultak tokaji bort, egri bikavért és fütyülős barackot is. Az operett-előadások, melyeket az orosz szervező partnercég külön kért, telt házasok voltak, Rost Andrea és a Liszt Ferenc Kamarazenekar közönsége azonban nem töltötte meg teljesen a pétervári Filharmónia kistermét. Várjon Dénes és Perényi Miklós koncertje fél házzal ment, kevéssé érdeklődő közönség előtt, El Kazovszkij kiállításán pedig az újságírókon kívül nem volt látogató. El Kazovszkij mellett több kiállító művész is elégedetlen volt. A Reális és virtuális terek című kiállítást tizenkét alkotó műveiből rendezték, a meghívón azonban csak Maurer Dóra neve szerepelt. Az egyik művész a kis termekbe zsúfolt tárlatot, amelyet összesen három plakát hirdetett a 11 milliós Moszkvában, "torzszüleménynek" nevezte. "Csak hallunk róluk, de a reklámokat senki sem látta" - tette hozzá. Kiss Ilona, az oroszországi magyar kulturális intézet vezetője szerint az óriásplakátokat az évad során "gerillapropagandával" helyettesítették. A Szabó István-filmhétről állítólag harminc különböző írás jelent meg orosz lapokban, a Magyar Királyság című kiállításról pedig hetven cikk. A reklámozás az orosz partnerintézmény feladata lett volna - tolmácsolta a sajtószóvivő Vass Lajos államtitkár szavait, aki beismerte a hiányosságokat. "Ebben az országban most már tényleg jelen van a magyar kultúra", "idejöttünk és kitörölhetetlenekké váltunk" - bizonygatták a főszervezők a programok iránt érdeklődők kis száma ellenére. A korábban tervezett pénznél kevesebb, magyar részről mindössze 350 millió forint jutott az orosz évadra. Az orosz partnerintézmény is csak feleannyit, 150 millió forintnak megfelelő összeget kapott az orosz államtól. Nelli Jaralova, az orosz Feszta pr-igazgatója szerint a költségvetésükből 14 millió forintnyi rubelt költöttek a magyar évad marketingjére, voltak metróreklámok és egész oldalas hirdetések is. Az idei oroszországi magyar évad az olaszt, a franciát, a hollandot és az angliai Magyar Magicet követi, jövőre pedig Németországban szervezik meg félmilliárd forintból.

Moszkvára, akik régebben már jártak ott, rá sem ismernek: a falakat óriásplakátok borítják, megjelent az Ikea, a McDonald's és a külföldi turisták. Az Arbaton, a leghíresebb sétálóutcában, a Vörös téren és szerte a városban Putyint, Lenint, Szaddám Huszeint, a Télapót vagy Harry Pottert ábrázoló matrjoska-babákat árulnak. Rengeteg kaszinó, fényreklám van a városban, miközben az utakon még Ladák és Zsigulik is járnak. A híres Rosszija szálló, melyet fél éven belül lebontanak a Vörös tér mellől, ma már nem tartozik a luxushotelek közé. Sok szálloda kívülről szocreál monstrum, belül azonban kaszinó van, és bárzongorista játszik a csillárok alatt. A főútvonalak mentén minden épületet felújítottak, az utcákon alig van szemét. Az [origo] munkatársa egy hét alatt összesen két graffitit látott házfalakon. A városban 11 millióan laknak, és naponta több millió átutazó is megfordul itt. Amellett, hogy a mindkét oldalon négy-öt sávos autóutakon a csúcsforgalom reggel nyolctól éjfélig tart, a metrókon is folyamatos a zsúfoltság, a sorban állás, amit azonban az ottaniak türelmesen viselnek. A sztálini korszak felfogása szerint Moszkva a harmadik Róma, amely a hagyomány szerint hét dombra épült, ezért van Moszkvában hét huszonöt emeletes toronyház. Nemcsak az utcán, hanem a pénzváltókban, a szállodákban, sőt a reptereken is kizárólag oroszul beszélnek, és nem mutatkoznak túl segítőkésznek. Egy pénzváltóban dolgozó nő nem akarta az eurót rubelre váltani, arra hivatkozva, hogy már nem kell neki több - valójában inkább szeretett volna hazamenni. Egy Moszkvában dolgozó magyar újságíró elmesélte: egyszer kis híján ottragadt egy orosz faluban, ahol csak kétnaponta áll meg a vonat. A pénztárosnak ugyanis nem volt kedve jegyet adni, pedig húsz perc múlva indult a szerelvény: egyszerűen becsukta az ablakot. Egy másik kasszánál végül adtak jegyet. A biztonságra különösen ügyelnek. Az utasokat a reptéren legalább háromszor átvilágítják, több helyen még a cipőt is le kell venni. Nagy Péter cár pétervári Nyári Palotájában az [origo]-val együtt utazó tévés operatőrt azért üldözték a biztonsági őrök, mert nem tetszett nekik, hogy kameraállvánnyal akar forgatni. Lenin mauzóleuma előtt a hosszú sorban álló turistáknak az ott járkáló rendőrtiszt azt ajánlgatta, hogy fejenként néhány száz rubelért soron kívül beengedi őket.  Szentpéterváron egész nyáron át tartanak a fehér éjszakák: este 11 órakor kezd alkonyodni, és egészen soha nem sötétedik be: hajnalban is olyan, mintha csak szürkület lenne. A várostól nem messze van Petrodvorec, ahol Nagy Péter felépítette a Nyári Palota első szárnyait. Az eredeti épület ugyan már nincs meg, mert a világháború során szinte teljesen elpusztult, de "a régi tervek, leírások és anekdoták alapján" újjáépítették. A szentpétervári metró éppen olyan, mint Budapesten, sok állomáson azonban nincs peron. Helyette a tömör falba vágtak lyukakat, ahol a szerelvények ajtajai kinyílnak. A metró azonban nem mindig találja el a nyílások helyét, és elcsúszik, ilyenkor az utasok oldalazva bújnak be a réseken. A drágaság miatt alig jön ide turista - állítja egy idegenvezető, aki a Néván hajókiránduláson részt vevő csoportokat vezeti. Az Ermitázs azonban tele van külföldiekkel, ahol kivételesen beszélnek angolul az információs pultnál. Az idegenvezető elmondja: a Néva-parti luxuslakások négyzetméterára akár négyezer dollár is lehet. Ez azonban Moszkvához képest még semmi, ott vannak olyan helyek, ahol 18 ezer dollárba kerül egy négyzetméternyi lakás.